Nem. Az ultrahang – a nevéből adódóan ultramagas frekvenciájú hang – frekvenciája az emberi fül által hallható frekvencia tartomány kb. ezerszerese, ezért nem hallható az emberi fül számára, így a magzat számára sem.
Bizonyos terhességi kor után igen. Ahhoz, hogy valaki a hangot „hallja”, három dolog szükséges: egy rendszer, ami a hanghullámokat felfogja és átalakítja idegi impulzusokká, (ember esetében fülkagyló, hallójárat, hallócsontok, belső fül), egy másik, ami ezeket az idegi folyamatokat eljuttatja az agyba (hallóideg), valamint egy harmadik, ami ezeket „érthető” formában feldolgozza (az agy úgynevezett hallókérge). Bármelyik hiányzik, az illető ember nem hallja a hangot a hagyományos értelemben. A magzat hallócsontjai, belső füle a 20. terhességi hét környékén fejlődik ki, tehát előtte semmilyen hangot „nem hallhat”, ami nem jelenti azt, hogy a 30. héten pont úgy „hallja” és dolgozza fel a hangokat, mint a felnőtt ember, mivel a hallókéreg fejlődése még sokkal tovább tart. Az erősebb hangokat ( pl. koncert) viszont ilyenkor már rezgésekként észlelheti.
Nem. A hangokkal kapcsolatban ld. az előző kérdést, ami a nyomást illeti; a magzatot folyadék veszi körül /magzatvíz/, a folyadékok viszont nem összenyomhatóak, ezért a magzatot sem lehet „összenyomni”. Amikor a magzat az ultrahangvizsgálat közben elkezd mozogni, azt „saját elhatározásból” teszi, nem külső inger hatására. Előfordul, hogy a magzat fél órán keresztül sem „mozdul meg”, máskor meg folyamatosan mozog, miközben ugyanúgy zajlik az ultrahangvizsgálat. Összefoglalva tehát a magzat az ultrahangvizsgálatból semmit nem érez.
Nem. Az ultrahangvizsgálat során alkalmazott frekvencia, illetve erősség semmilyen módon nem veszélyezteti a magzatot, így – ésszerű keretek között – akármilyen gyakorisággal elvégezhető, ismételhető.
Nem. A magzat a kismama által elfogyasztott táplálékot nem „egy-az-egyben” úgy kapja meg, ahogy a kismama lenyeli, hanem azt először az anyai szervezet lebontja fő alkotórészekre /szénhidrát (cukrok), fehérje (aminosavak), zsír (zsírsavak), vitaminok, valamint további elemek, ionok (magnézium, kalcium, vas stb.)/, majd pedig ezek az alkotóelemek jutnak át a méhlepényen és köldökzsinóron keresztül ezek táplálják a magzatot. A magzat szempontjából tehát teljesen mindegy, miből származnak ezek a fontos elemek, az már más kérdés, hogy az anyai szervezet szempontjából nagyon fontos és hasznos a változatos, vitaminban és nyomelemekben gazdag táplálkozás. Attól sem kell tartani, hogy a penészes sajtból baktériumok jutnak a magzatba, mivel egyrészt ez ún. nemespenész, tehát nem tartalmaz kórokozó baktériumot, másrészt ezek nem szívódnak fel az anya szervezetébe, tehát nem kerülnek bele az anya vérébe, az ugyanis egy igen súlyos, csaknem életveszélyes állapotot, úgynevezett vérmérgezést jelentene. Egyedül talán a nyers húsok és a tojás fogyasztása kerülendő, de ezek a nyers ételek egyébként sem szokványosak az étrendünkben, a szokásos főzési eljárások, hőkezelések során készült ételek nem jelentenek veszélyt a magzatra.
Nem. A hajfestékben, kozmetikumokban lévő anyagok nem szívódnak fel sem a hajszálakon, sem a bőrön keresztül, ami ha nem így lenne, az anyai szervezetnek ártana először, nem a magzatnak. Persze más lenne a helyzet, ha a várandős nő meginná vagy megenné ezeket az anyagokat, remélhetőleg ez senkinek nem jut eszébe…
Nem. Az ultraibolya sugarak – melyeknek lehetne káros hatása – ugyanis a bőr legfelső 1-2 mm-es rétegében elnyelődnek, a több centiméter „mélységben” lévő magzat ezektől tehát teljes biztonságban van.
Ezt a várandósgondozó orvossal kell minden esetben megbeszélni. Általánosságban azt szokták mondani, hogy panaszmentes esetben (nincsenek görcsök, vérzés stb.) nincs ellenjavallata. A hüvely nem steril, tehát általában nem „kívülről” kerülnek oda a kórokozók, nagyobb természetes vizeinkre gyakran mondják, hogy ivóvíz minőségűek, a strandok, uszodák vizét pedig rendszeresen fertőtlenítik. Aki viszont ezek ellenére tart a fertőzéstől, kerülje el ezeket a helyeket várandósság alatt.
Ezt is a terhesgondozó orvossal kell megbeszélni. Általánosságban elmondható, hogy a repülővel történő utazás a magzatra közvetlenül semmilyen káros hatással nincs, a várandós szervezetére pont annyira hat, mint a nem várandós szervezetre (hányinger, rosszullét, hosszú ülés melletti trombóziskockázat stb.) Természetesen mindez – csakúgy mint a fenti esetben – csak a panaszmentes várandósságra vonatkozik. Azt a kockázatot viszont mindenkinek magának kell vállalni, hogy ha esetleg több ezer kilométeres távolságban valami probléma jelentkezik a várandóssággal kapcsolatban, amit általában nem lehet előre látni ( koraszülés veszélye, lázas betegség, vérzés, magas vérnyomás stb. ), akkor azt ott helyben kell megoldani, ami okozhat gondokat. A repüléshez viszont – ha már külsőleg is láthatóak a várandósság jelei a kismamán – a légitársaságok kérhetnek igazolást arról, hogy a kismama panaszmentes. Ezt minden esetben a várandóst gondozó orvostól kell kérni.
Igen. Ha a magzat szeretné, kinyithatja a szemét, csak ezt igen ritkán teszi meg, mivel a méhen belül teljes a sötétség, oda semmi fény nem jut be, így nem is láthat a magzat semmit.
Nem. Az első két trimeszteri ultrahangvizsgálat során legalábbis biztosan nem, ugyanis az alvás egy rendkívül fejlett agyi folyamat végeredményeként jön létre, a magzatnak az agya ekkor viszont még nagyon fejletlen, tehát nem képes az alvást létrehozni. Általában azt lehet látni, hogy a nyugalmi és mozgásos periódusok ezeknél a magzatoknál általában 5-15 percenként váltakoznak, ilyen rövid ideig nem tarthat egy alvási ciklus sem. A harmadik trimeszterben ezek a ciklusok folyamatosan hosszabbodnak és amikor már több órás hosszra is elnyúlnak, fokozatosan alakul ki az alvás képessége az agy fejlődésével párhuzamosan.
A fentiekből következik, hogy az első és második trimeszterben semmit, a harmadik trimeszterben viszont fokozatosan egyre többet, akár órákat is.
Az biztos, hogy egymás mozgását érzik, hiszen a közöttük legtöbbször meglévő elválasztóburok ebből a szempontból igen vékony, csak minimálisan csökkenti a mozgások erejét. De az is biztos, hogy egyik sem marad ebben adósa a másiknak, nem véletlenül mondják, hogy az ikrek között igen szoros, egész életre szóló kötelék alakul ki. Hogy végül is okoz-e bármilyen fájdalmat bármelyik ikernek is a másik mozgása, azt csak az érintettek tudják megmondani, tehát meg kéne tőlük kérdezni…
Egyik sincs. A spermában lévő anyagok semmilyen kapcsolatba nem kerülnek a méhen belül fejlődő magzattal függetlenül attól, hogy milyen módon jut az anya szervezetébe a sperma.
Nem. A szülés megindulásának időpontja az esetek többségében ( >90%) a betöltött 37. és 41. hétre esik, ezen belül az időpont teljesen független a magzat súlyától. Ha ez nem így lenne, minden baba akkor születne, amikor eléri a kb. 3600g-os súlyt, ez ma Magyarországon az átlagos születési súly. Egyes magzatok bőven 4000g felett jönnek világra, mások meg akkor sem érnék el a 3600g-os súlyt, ha a kiírt időpont után még egy hónapig bent lennének a méhben, mert ők jelentősen le vannak maradva az átlagtól.
Teljesen mindegy. A lepény csak akkor tapad „rossz” helyen, ha kisebb vagy nagyobb része rajta fekszik a belső méhszájon. A további elhelyezkedése lényegtelen.
Ezt sosem vizsgáljuk. Ahhoz, hogy ezt le lehessen mérni, a babának nyújtott lábakkal kellene feküdne vagy állnia. Mivel a magzat sosem fekszik vagy áll így – egyszerűen nincs ennyi helye illetve nem természetes póz neki – ezt az adatot sosem mérjük. Ehhez legközelebbi adat az I. trimeszteri ultrahang vizsgálat során mért ún. ülőmagasság (rövidítve: CRL), ami a fejtető és a far távolságát jelenti, de ezt sem mérjük már újra a későbbiek során.
Egyértelműen igen. Ezeknek a teszteknek soha nincs ellenjavallatuk, azaz sohasem feleslegesek, tekintettel arra, hogy a magzatra semmilyen kockázatot nem jelentenek, ugyanakkor közel 100%-os pontossággal dolgoznak, vagyis a legpontosabb ilyen típusú eljárások. A magzatoknál előforduló genetikai eltérések döntő része ugyanakkor nem öröklött, hanem újonnan alakul ki, vagyis teljesen egészséges szülőktől származó babák lesznek érintettek, ezek a tesztek pedig pont arra szolgálnak, hogy ezen nem öröklött kromoszóma hibákat felismerjék, vagy inkább kizárják, ezáltal a szülői aggodalmat jelentősen csökkentsék. A negatív eredmény nem jelenti azt, hogy felesleges volt a teszt, hanem ez a „nyugalom ára…”
Az esetek döntő többségében nem. A babák – extrém esetektől eltekintve – mindig azt a pót veszik fel, amit ők kényelmesnek éreznek. Ez még akkor is így van, ha azt látjuk, hogy a „baba a lábujjával eléri a feje tetejét”, mivel az ő gerincük és ízületeik még nagyon hajlékonyak. Ez persze nem jelenti, hogy bizonyos fekvés, magzati póz ne nehezíthetné meg jelentősen az ultrahang vizsgálatot, ami akár többszörösére is növelheti a vizsgálat idejét.
Nincs olyan, hogy „túl sok”, mivel a magzati mozgás normális mennyiségének nincs felső határa.
A minden komplikációtól mentes, zavartalan szülések során is nagyon gyakran (akár az esetek 20-25%-a is lehet ez a szám) tapasztalható, hogy a köldökzsinór valamely magzati testrész köré csavarodott, ami ugyanakkor semmilyen komplikációt nem okozott. Ha ezt korábban ultrahangvizsgálat során lehetne látni, az csak arra lenne alkalmas, hogy a szülőkben egy jelentős mértékű ugyanakkor teljesen felesleges aggodalom alakuljon ki, többek között ezért sem kerül ez vizsgálatra.
Nem szükséges semmilyen adathordozót sem magával hoznia a genetikai ultrahang vizsgálatára, mert a vizsgálatokon készített felvételeket, a vizsgálatot követően Online továbbítunk az Ön által megadott e-mail címre.
A köldökzsinór hossza a várandósság alatt a magzattal együtt folyamatosan nő a kezdeti pár centimétertől a terminus közelében mérhető, akár 1 méteres hosszig. Mivel a köldökzsinór nem egy egyenes vonalként látható, hanem a magzatvízben „szabadon úszva”, a magzat környezetében kanyarogva helyezkedik el, ennek pontos hosszát megmérni nem lehetséges, de nincs is rá szükség.
Európai színvonalú ellátás nőknek, exklúzív környezetben és megbízható orvosi csapattal.
Copyright © 2024 Villa Medicina All rights reserved – made by digitalhero