A Kamera Szabályzat hatályba lép:
Budapest, 2020. szeptember 14. napján

1. A szabályzat célja

Jelen szabályzat (a továbbiakban: „Szabályzat”) célja annak biztosítása, hogy a Pro Gyno-Med Kft., mint adatkezelő és mint foglalkoztató (a továbbiakban: „Intézmény”) a székhelyén üzembe helyezett elektronikus képi megfigyelőrendszert az érintett személyek (ideértve az Intézmény munkavállalóit és az Intézménnyel egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket, a továbbiakban: „Alkalmazottak”; valamint az Intézményt látogató pácienseket és egyéb látogatókat, mint a kamerás megfigyeléssel érintett személyek a továbbiakban együttesen: „Érintettek”) információs önrendelkezési jogára vonatkozó európai uniós és magyar jogi szabályozással összhangban, átláthatóan, az Érintettek alkotmányos és személyiségi jogait maradéktalanul tiszteletben tartva alkalmazza.

A szabályzat célja továbbá, hogy részletesen meghatározza a térfigyelő kamera rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat, különösen:

  • az adatrögzítésre vonatkozó szabályokat,
  • a rögzített adatok felhasználásának előírásait,
  • az adattovábbítási, és betekintési jogok rendjét,
  • az adattörlési kötelezettséget.

2. A szabályzat hatálya

Jelen szabályzat területi hatálya a VILLA MEDICINA kamerával megfigyelt területeire terjed ki.

Jelen szabályzat személyi hatálya a VILLA MEDICINA intézményében foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyekre, valamint az Intézményt látogató páciensekre, látogató természetes személyekre terjed ki.

Jelen szabályzat tárgyi hatálya minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely az Intézmény kamerái által rögzített adatokra vonatkozik.

3. A kamerás megfigyelés célja

A kamerás megfigyelés célja az Intézmény által használt és a megfigyeléssel érintett épület biztonságának és vagyoni javainak, berendezéseinek, műszaki cikkeinek, értéktárgyainak védelme, értékük, állaguk megóvása, valamint a megfigyelt területen tartózkodó személyek életének, testi épségének és vagyoni javainak védelme, biztosítása, károkozással járó jogsértő cselekmények megelőzése, az észlelt jogsértések felderítése, hatósági vagy bírósági eljárás keretében történő bizonyítása.

Az e célok érdekében működtetett kamerarendszer olyan biztonságtechnikai megoldás, amely a balesetek, továbbá a károkozással járó, jogsértő cselekmények megelőzését, valamint az észlelt jogsértések felderítését és hatósági vagy bírósági eljárás keretében történő bizonyítását szolgálja.

A kezelt adatok köre: az érintettek képmása, a megfigyeléssel érintett magatartása, valamint a kameraképpel megszerezhető adatok (tartózkodási hely, tartózkodási idő).

4. A figyelembe veendő előírások

A szabályzat elkészítésekor figyelembe vett tagállami vagy uniós jogszabályok:

  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, (továbbiakban: Infotv.)
  • 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól (továbbiakban: Szvtv.)
  • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.)
  • az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete (általános adatvédelmi rendelet, továbbiakban: GDPR)
  • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről
  • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről

5. Értelmező rendelkezések

Térfigyelő kamera rendszer: A térfigyelő kamera rendszer: azok az eszközök és megoldások, melyek kamerák kihelyezésével és üzemeltetésével lehetővé teszik a terület távolból történő megfigyelését, a kamerákkal képfelvételek készítését, a felvételek tárolását, valamint az adatok továbbítását.

Terület: Az Intézmény illetékességi területén lévő olyan terület, mely az ingatlan nyilvántartásban az Intézmény által használt földrészletként (vagy azon belüli üzemi területként) beazonosítható.

Személyes adat: GDPR 4. cikk. „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Adatkezelő: GDPR 4. cikk 2. „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelés: GDPR 4. cikk 2. „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adattovábbítás: Adattovábbítás – az Infotv. 3. § 11. pontja szerinti adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

Adattörlés: Adattörlés – az Infotv. 3. § 13. pontja szerinti adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges.

Adatmegsemmisítés: Adatmegsemmisítés – az Infotv. 3. § 16. pontja szerinti adattörlés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

Adatfeldolgozó: Adatfeldolgozó – az Infotv. 3. § 18. pontja szerinti adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi.

6. A területi térfigyelő kamera rendszer

6.1 A rendszer felépítése

A területi térfigyelő kamera rendszer az alábbi részekből áll:

  • a területre kihelyezett kamerákból,
  • a központi megfigyelő, illetve rögzítő helyiségből a szükséges eszközökkel és műszaki megoldásokkal.

6.2 A területre kihelyezett kamerák

A területre kamerát kihelyezni és üzemeltetni csak a jelen szabályzatban foglaltak szerint, a kamera elhelyezési döntésének megfelelően lehet. A kamerákat tehát a szabályzat által meghatározott helyre lehet kihelyezni úgy, hogy a szabályzatban szereplő terület megfigyelésére legyen alkalmas.

A kamerák pontos kihelyezési helyéről az ellenőri szolgálat a megfigyelni szánt terület jól láthatósága figyelembevételével dönt. Indokolt esetben javaslatot tehet adott terület pontos megfigyelése érdekében több kamera elhelyezésére az Intézmény vezetője részére.

A kamerákat jól látható helyre kell kihelyezni. A kihelyezett kamerák üzemeltetésének tényéről minden megfigyelt helyen tájékoztatót kell kihelyezni.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább:

  • a képfelvevők elhelyezésének tényét,
  • az adatkezelés rendjét.

A tájékoztatást úgy kell elhelyezni, hogy a területre belépni kívánó személyek számára a megfigyelés előtt láthatóvá váljon a tájékoztatás. A tájékoztatást jól látható helyen, illetve helyeken kell feltüntetni.

A térfigyelő rendszerben a megfigyelés céljának megfelelő műszaki tanúsítvánnyal rendelkező kamerákat kell alkalmazni.

7. Tájékoztatás

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja által előírtaknak megfelelően, az épületben megjelenni kívánó harmadik személyek részére az Intézmény figyelemfelhívó jelzést helyez el annak tényéről, hogy az adott területen elektronikus térfigyelő rendszer működik. A munkavállalók tájékoztatása az Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik.

8. A központi helység

A területi térfigyelő kamera rendszer központi megfigyelő és rögzítő, illetve adatkezelő helyisége az Intézmény erre a célra biztosított helyiségében található.

A kihelyezett kamerák által közvetített képek:

  • folyamatos figyelemmel kísérésének lehetőségét monitor biztosítja,
  • a képek rögzítése egy központi tároló egységre (szerverre) történik.

9. A felvételek megtekintése

Az Intézmény által alkalmazott térfigyelő rendszer közvetlen megfigyelésre (élőkép) használható, közvetlen megfigyelésre kizárólag a jelen szabályzat szerinti munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak, és kizárólag a munkakörük ellátásához szükséges mértékben van joga. A képfelvételek megtekintésére és esetleges visszanézésére szolgáló monitort úgy kell elhelyezni, hogy a képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultsági körön kívüli személyek ne láthassák.

10. A rendszer üzemeltetési rendje

10.1 A rendszer üzemeltetésének célja

A munkavállalók megfigyelése az Mt. 9. § és 11. § előírásai szerint valósulhat meg. Az üzemeltetetés során be kell tartani az Infotv. 4. § előírásait.

A területi térfigyelő kamera rendszer üzemeltetésének elsődleges célját az Szvtv. határozza meg. Az Szvtv. négy esetben teszi lehetővé az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazását:

  1. a) az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
  2. b) a veszélyes anyagok őrzése,
  3. c) az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme,
  4. d) vagyonvédelem

Az Intézmény az Szvtv. 26. § (1) bekezdése szerint járhat el a létesítményei őrzése során, kivéve, hogy a (2) bekezdés értelmében elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.

10.2 A rendszer tulajdonosa és üzemeltetője

A területi térfigyelő kamera rendszer az Intézmény tulajdona. A rendszer használatára, kezelésére, üzemeltetésére az Intézmény által meghatározott egység és személyzet jogosult.

10.3 A Térfigyelő kamerarendszer üzemeltetése

A térfigyelő kamerarendszer által közvetített képek:

  • folyamatosan megfigyelésre kerülnek;
  • rendszeresen megfigyelésre kerülnek.

A megfigyelés időtartama: hétfő-péntek, 8.00 órától – 19.00 óráig tart.

  • alkalmanként megfigyelésre kerülnek
  • megfigyelésre nem kerülnek.

A térfigyelő kamerarendszer képeinek rögzítése:

  • folyamatosan – a nap 24 órájában – történik,
  • rendszeresen történik.

A rögzítés időtartama: hétfő-péntek, 8.00 órától – 19.00 óráig tart.

A képek rögzítésének célja, hogy szükséges esetben bizonyítási eszközként felhasználhatók legyenek az egyes eljárásokban.

10.4 A rögzített felvételek visszanézése

A térfigyelő kamerarendszer rögzített képinek visszanézése:

  • rendszeresen
  • lehetőség szerint
  • a képfelvétel rögzítését követő napon megtörténik,
  • a visszanézésre okot adó esemény bekövetkezésekor történik meg.

A visszanézett felvételeken el kell különíteni:

  • a rendkívüli eseményt tartalmazó, (azaz a felvételek adatkezelésére indokot, eljárás megindítására, illetve kezdeményezésére okot adó) felvételrészeket,
  • a rendkívüli eseményt nem tartalmazó felvételektől.

11. Eljárás indítása, kezdeményezése

A rendkívüli eseményt tartalmazó felvételek esetén a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül a terület felügyelő köteles:

  •  a feladatkörébe tartozó eljárást megindítani,
  • a más szerv vagy hatóság (pl. rendőrség) hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárás megindítását kezdeményezni.

12. A területi térfigyelő kamera rendszerrel kapcsolatos adatkezelés

12.1 A kamerarendszer által rögzített felvételek, mint személyes adatok

A területi térfigyelő kamera rendszerben rögzített felvételek személyes adatnak minősülnek, ezért érvényesíteni kell az információs törvényben szóló törvényben meghatározott, valamint jelen szabályzatban meghatározott adatkezelési szabályokat.

12.2 Az adatkezelés alapelvei

Az adatkezelés főbb alapelvei:

  • személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető,
  • az adatkezelés során az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie,
  • személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben kezelhető.

Az ellenőrzésre jogosultak részéről a személyes adat kezelésének célja:

  1. a) az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
  2. b) a veszélyes anyagok őrzése,
  3. c) az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme,
  4. d) vagyonvédelem

12.3 Az adatkezelés jogalapja

Az ellenőrzésre jogosultak adatkezelésének jogalapját az Szvtv. 26. § (1) bekezdése, illetve a 30. §-a határozza meg.

12.4 Az adatkezelés korlátai

A területi térfigyelő kamera által rögzített felvételeket, mint személyes adatokat a képfelvétellel érintett területen:

  •  elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárásban,
  • –elkövetett szabálysértés miatt indult eljárásban,
  • a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel.

A területi térfigyelő kamera által rögzített felvételeket bizonyítási eszközként ki kell adni:

  • a bírósági vagy más hatósági eljárásban jogosult szerv kérésére, illetve
  • hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére (belföldi jogsegély keretében), ha a megkereső szerv a kérelmét jogszabálynak megfelelően indokolta.

Az indokolás akkor megfelelő, ha az tartalmazza:

  • a megkereső szerv jogosultságát megalapozó alapvető jogszabályi hivatkozást,
  • az eljárás tárgyát,
  • az eljárás ügyiratszámát,
  • a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

A megkeresést meg kell tagadni, ha:

  • a megkeresés indoklása nem megfelelő,
  • ha a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

12.5 Az adatkezelés időtartalma, adatok törlése

Az általános adatvédelmi rendelet. alapján az adatkezelés során személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges ideig kezelhető.

A rendkívüli eseményeket nem tartalmazó felvételek adatkezelési időtartama

A rendkívüli eseményeket nem tartalmazó felvételeket a rögzítést követő három munkanapig kezelhetőek, azt követően haladéktalanul törölni kell.

A rendkívüli eseményeket tartalmazó felvételek adatkezelésének időtartalma

A rendkívüli eseményeket tartalmazó felvételek adatkezelési időpontja nem haladhatja meg a 30 napot. Az adatkezelés akkor tarthat tovább a rögzítést követő 3 munkanapnál, ha a felügyelet által kezdeményezett eljárás során az eljárás megindítására jogosult az eljárás megindításának tényéről a rögzítést követő 3 munkanapon belül a felügyeletet tájékoztatta.

Ha az eljárást lefolytató szerv részére, vagy magánszemély számára a jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban az adat továbbítása megtörtént, az adatokat törölni kell.

Kérelemre az adatkezelés időtartamának meghosszabbítása

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított 30 napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.

12.6 Betekintési jog

Az ellenőrzésre jogosultak részéről biztosítani kell az érintett magánszemélyek számára, hogy a felvételen szereplő személy – az adatkezelésre rendelkezésre álló időtartama alatt, jellemzően a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésétől számított 3 munkanapon belül – megtekinthesse a róla készült felvételt. Az érintett a jogait az általános adatvédelmi rendelet III. fejezetében foglaltak szerint gyakorolhatja.

13. Adatbiztonság

Az ellenőrzésre jogosultak részéről biztosítani kell az érintettek személyes adatainak védelmét. A védelemnek ki kell terjednie a magántitoknak és magánélet körülményeire, arra, hogy ezek illetéktelen személy tudomására ne jussanak.

Az adatokat védeni kell különösen:

  • a jogosulatlan hozzáférés,
  • a jogosulatlan megváltoztatás,
  • a jogtalan továbbítás,
  • a jogtalan nyilvánosságra hozatal,
  • jogszerűtlen törlés vagy megsemmisítés, valamint
  • a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

14. Szervezési intézkedések

14.1 Személyek

A területi térfigyelő kamera rendszer központi helyiségében az ellenőrzésre jogosult tartózkodhat.

A területi térfigyelő kamera rendszer által rögzített felvételek kezelését kizárólag meghatározott személy, az ellenőrzésre jogosult végezheti.

A jelen szabályzatban kijelölt személy jogosult:

  • a kamerák által közvetített képek megfigyelésére, valamint
  • a kamera rendszer által rögzített képek visszanézésére,
  • a rögzített felvételek, illetve felvételrészek elkülönítésére rendkívüli és nem rendkívüli események szerint,
  • az adat kimentésére,
  • az adat továbbításra,
  • az adattörlésre.

A központi helyiségbe csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. A betekintési jogukat igazolniuk kell.

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

14.2 Üzembiztonság

Az ellenőrzésre jogosultak rendszeresen, de legalább a munkanap kezdetén ellenőrzik a rendszer üzemelését. Az üzemeltetés során gondoskodni kell az adatok folyamatos biztonsági mentéséről egy külön eszközre.

A rendszer kiszolgálásra alkalmas eszközök, és egyéb adathordozók – a jogszerű adattovábbítás kivételével – a központi helyiségből ki nem vihetőek.

Az informatikai eszközök karbantartása esetén is gondoskodni kell az adatvédelmi előírások betartásáról. Karbantartást, javítást csak az arra jogosult jelenlétében lehet végezni.

Idegenek a központi helyiségben csak az ellenőrzésre jogosultak jelenlétében tartózkodhatnak.

Idegenek jelenlétében a felvételek visszanézését meg kell szakítani, ha a visszanézett adatok idegen általi megismerhetőségét más módon nem lehet kizárni.

Az üzemeltetésről és az idegenek központi helyiségben tartózkodásáról üzemeltetési naplót kell vezetni.

14.3 Adattovábbítás

Adatot továbbítani csak a jelen szabályzatban – és jogszabályban – meghatározott esetekben lehet. Az adattovábbítás az eljárásra jogosult szerv, hatóság képviselője által biztosított adathordozó eszközre történik.

15. Technikai intézkedések

Szünetmentes áramforrás

Szünetmentes áramforrás biztosításával kell gondoskodni arról, hogy a rendszer folyamatosan működni tudjon, illetve áram kimaradás miatt üzemzavar ne következzen be.

Informatikai védelem

Az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen. Az eredeti adatállományokról legalább egy biztonsági mentést kell készíteni, hogy az egyik megsemmisülése, sérülése esetén az eredeti adatok továbbra is rendelkezésre álljanak. A területi térfigyelő kamera rendszer adatrögzítést lehetővé tévő informatikai rendszert működtető számítógépes rendszerben biztosítani kell, hogy:

  • a belépés személyre szóló kóddal történhessen,
  • az adatkezelési események automatikusan naplózásra kerüljenek.

 

Adathordozó azonosítása

A rendszerben csak nyilvántartásba vett adathordozót lehet használni, hogy a kezelt adatok fellelési helye, megsemmisítése nyomon követhető legyen. Az adattovábbítástól eltekintve adathordozóként csak a számítógéptől el nem különülő tárhelyet lehet használni.

16. Egyéb adatbiztonsági intézkedések

A területi térfigyelő kamera rendszer központi helyisége:

  • épülete riasztóval védett,

A központi helyiségben őrzött adatok védelmét szolgálja, hogy:

  • a helyiség zárható.

17. Nyilvántartás vezetési kötelezettség

A területi térfigyelő kamerarendszer működtetéséhez kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni:

  • a kihelyezett kamerákról és az általuk megfigyelt területről (kamera nyilvántartás),
  • a rendszer állapotának naponkénti ellenőrzéséről (üzemeltetési napló),
  • a rendszerben végzett megfigyelésekről (megfigyelési napló, üzemeltetési napló részeként),
  • a rendszerben rögzített felvételek visszanézéséről, és kimentéséről (visszanézési napló, üzemeltetési napló részeként),
  • a rendszerben a felvételek tárolására használt adathordozókról, (adathordozó nyilvántartás, üzemeltetési napló részeként),
  • a rendszerben tárolt adatokról másolatkészítésről (adat másolati napló, üzemeltetési napló részeként),
  • az adattovábbításról, (adattovábbítási napló, üzemeltetési napló részeként)
  • a felvételek megsemmisítéséről,
  • az adatvédelmi incidensről (külön nyilvántartásban).

17.1 Kamera nyilvántartás

A kamera nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább:

  • a kamerák kihelyezésének helyét,
  • az alkalmazott kamerák darab számát,
  • az adott kamerákkal megfigyelt területet.

17.2 Üzemeltetési napló

A rendszer működtetése során a rendszer állapotának rendszeres, naponkénti ellenőrzéséről, valamint az idegenek központi helyiségben való tartózkodásáról üzemeltetési naplót kell vezetni. Az üzemeltetési napló tartalmazza:

  • a) a rendszer állapot ellenőrzésre vonatkozó adatokat:
    • az ellenőrzés pontos időpontját,
    • a rendszer egyes elemeinek állapotára vonatkozó megjegyzést,
    • a rendszer nem megfelelő üzemelése esetén a tett intézkedést,
    • az ellenőrzést végző személy nevét,
  • b) a központi helyiségben tartózkodó idegenek tartózkodására vonatkozó adatokat:
    • belépés és távozás időpontját,
    • a belépő nevét, beosztását,
    • a belépés okát, végzett tevékenységet.

17.3 Megfigyelési napló

A térfigyelő kamerarendszer által közvetített felvételek központi helyiségben történő megfigyelése esetén a megfigyelésre vonatkozó adatokat a megfigyelési naplóban kell rögzíteni. A megfigyelési naplónak tartalmaznia kell:

  • a megfigyelés napját,
  • a megfigyelés kezdő és befejező időpontját,
  • a bekövetkezett rendkívül eseményeket,
  • a kezdeményezett intézkedéseket,
  • a megfigyelő nevét.

17.4 Visszanézési napló

A térfigyelő kamerarendszer által rögzített felvételek központi helyiségben történő visszanézése esetén a visszanézésre, valamint a rendkívüli események képrészleteinek kimentésére vonatkozó adatokat naplóban kell rögzíteni.

A visszanézési naplónak tartalmaznia kell:

  • a visszanézés napját,
  • a visszanézett felvételek azonosításhoz szükséges adatokat: kamera szám, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítés kezdő és befejező időpontját,
  • a bekövetkezett rendkívül eseményeket,
  • a rendkívüli eseményeket tartalmazó felvételrészek kimentésének adatai (mentés helye)
  • a kezdeményezett intézkedéseket,
  • a visszanéző nevét.

17.5 Az adathordozó nyilvántartása

Az adathordozó nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • a felhasznált, alkalmazott adathordozó azonosító adatait,
  • az adathordozó adat rögzítésre történő használatának kezdő és befejező időpontját,
  • az alkalmazást követően az adathordozó tárolási helyét,
  • az adathordozó megsemmisítésére vonatkozó adatokat.

17.6 Adatmásolási napló

Az adatmásolási naplónak tartalmaznia kell a rögzített felvételekről, rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel részekről készített:

  • másolat készítés időpontját,
  • másolt rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel azonosító adatait,
  • másolat készítésének okát,
  • másolat adathordozójának azonosítóját, a tárolás helyét,
  • a másolatot készítő nevét.

17.7 Adattovábbítási napló

Az adattovábbítási nyilvántartást évenként kell vezetni, és a nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy:

  • mikor történt az adattovábbítás,
  • a felvételeket kinek, mely szervnek, hatóságnak, magánszemélynek továbbították,
  • milyen célból került sor az adattovábbításra,
  • mi volt az adattovábbítás jogalapja.

17.8 Felvételek megsemmisítésének nyilvántartása

A felvételek megsemmisítéséről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • a megsemmisítés időpontját,
  • a megsemmisített adatok azonosításához szükséges adatokat, /pl.: kamera szám, illetve számok, a rögzített felvételek időpontja (tól-ig) /,
  • a megsemmisítés okát, (3 munkanapon belüli, illetve egyéb)
  • a megsemmisítés módját,
  • a megsemmisítést végző nevét.

17.9 Incidens nyilvántartása

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • az incidenssel érintett személyes adatok körét,
  • az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,
  • az adatvédelmi incidens időpontját,
  • az incidens körülményeit,
  • az incidens hatásait,
  • az incidens elhárítására megtett intézkedéseket,
  • egyéb jogszabályban meghatározott adatokat.

18. Feladat- és hatáskörök

Adatkezelési feladat-és hatásköröket gyakorol:

  • az Intézmény vezetője vagy megbízottja.

18.1. Az ellenőri feladatot ellátó személy (vezető) adatkezelési feladat- és hatásköre

A vezető adatkezelési feladata, hogy:

  •  a jelen szabályzatot kidolgozza,
  • jelen szabályzatot évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja,
  • a feladatok ellátásra kijelölje a feladatok ellátásáért felelős személyeket, a feladat elvégzéséről folyamatos tájékoztatást kérjen.

18.2. A terület-felügyelő adatkezelési feladat- és hatásköre

Az Intézmény vezetője vagy megbízottja adatkezelési feladata:

  • a meghatározó belső szabályzatban rögzített szabályok betartása,
  • a nyilvántartási feladatok elvégzése.

19. A szabályzat tartalmának megismerése

A szabályzat tartalmának megismerésének tényét az érintettek aláírásukkal kötelesek elismerni.

A szabályzat tartalmának megismertetéséről gondoskodni kell:

  • legalább évenként, illetve
  • amennyiben a szabályzatban, illetve mellékleteiben változás történt.

20. Záró rendelkezések

A szabályzat mellékletét képezi:

  • munkavállalói tájékoztató kamerarendszer üzemeltetéséről
  • betekintési és mentési joggal rendelkező személyek nyilvántartása
  • jegyzőkönyv kamera felvétel zárolásáról
  • jegyzőkönyv kamerafelvételbe való betekintésről
  • a kamera nyilvántartás

Dr. Bahrehmand Kiarash

ügyvezető